Városháza

Tűzijáték

Plusz egy kép és némi kulisszatitok a Vikiszaván.

Még egyszer a kőrösi kazamatákról

A város alatti alagutakról szóló februárban megjelent cikkem folytatása ez az írás. Az azóta összegyűlt információk mostanra megértek arra, hogy kiegészítsem az ott leírtakat. Különösen sokat segített ebben hogy két ezzel foglalkozó írást is megismerhettem. Az egyik Miklay Jenő Ősi titkok a város alatt című cikke, mely az 1995. augusztus 30-i Kék Nefelejcs Nagykőrösben jelent meg, a másik Balanyi Béla Nagykőrös késő középkori erődítései című tanulmánya, amelyet a Falvak és mezővárosok az Alföldön című kötetben publikált.

Miklay Jenő cikke inkább bulvárjelleggel közelíti meg a témát, de mivel két konkrétumot is említ a közelmúltból, ezért érdemes az ebben foglaltakkal is foglalkozni. Említi egyrészt, hogy a mozi meletti, a Széchenyi tér 19 számú ház (jelenleg Edit cipőbolt) átépítésekor a folyosó földje beomlott, ami alatt alagutat találtak, amely talán a Rákóczi útig vezet. Ennek az állításnak az a része, hogy a Rákóczi útig vezet egészen biztosan tévedés. Balanyi Béla leírása szerint a közvetlen mozi előtt elhaladó több mint két méter mélyen lévő szennyvíz-gerincvezeték árkának ásásakor nem találtak alagutat, pedig ha az említett beomlás alatti alagút akárcsak a Széchenyi térre is kivezetne, akkor az árok azt metszette volna. Ha találtak egyáltalán bármit is, az legfeljebb valamilyen pince lehetett.
Másik állítás, hogy a Tibiker jelenlegi Rákóczi utcai telephelyén lévő egyik építkezéskor találtak alagutat, amelybe le is mentek és a Rákóczi úttal párhuzamosan mindkét irányban legalább száz métert lehetett menni. Azonban az esetet nem dokumentálták, a lejáratot betemették és lebetonozták. Nos, ez az az eset, amelynek a valóságtartalma nulla és száz százalék között akárhol lehet, a cikkben az író megemlíti a neveket is, akik lenn jártak, talán őket felkeresve többet lehetne megtudni. A száz méteres nagyságrend mindenképpen gyanús, itt is esetleg egy nagyobb pincéről lehet szó

Balanyi Béla tanulmánya igen részletesen feldolgozza a városban 1959 és 1985 közötti nagyobb árkok ásásával járó munkálatok során fellelt leleteket és talajszerkezeti tapasztalatokat, és mint ilyen hiteles dokumentumnak tekinthető. (Felmerülhet, de nagyon valószínűtlennek tartom, hogy Balanyi Béla esetleg szándékosan elhallgatná egy megtalált alagút tényét, amikor egyébként aprólékosan leír szinte minden homokszemet). A leírtak nem igazán sok reményt hagynak az alagútvadászoknak, ugyanis a több mint 25 évnyi, a város jelentős részét érintő árokásási munkálatok során alagútnak nyomát sem találták sehol. (Persze sok más, történelmi szempontból nagyon értékes dolgot viszont igen). Három fogódzója maradhat ezek után az alagút-rajongóknak, nézzük ezeket végig.

Egyrészt lehet azt mondani, hogy az alagutak biztosan mélyebben vannak mint a munkálatok során kiásott árkok. Ennek az esélye viszont majdnem nulla. Városunk talaja homoktalaj, alagutat fúrásos technológiával nem lehet építeni, csak ásással. Ahhoz hogy az általában 1-2, de nem ritkán 4-5 méter mély árkolási munkálatok során azért ne érintsék az alagutat, mert az mélyebben van, ahhoz annakidején úgy kellett az alagutat elkészíteni hogy a teteje is mélyebben legyen ennél. (Igaz, pár száz év alatt a felszín is emelkedik a rárakódó és ráhordott por és föld hatására, de ez nagyon kevés helyen haladja meg az 1 métert). Mindenesetre ilyen mélyre ásni az alagutat rendkívül munkaigényes és felesleges lett volna, ráadásul a legtöbb helyen ilyen mélységben már megoldhatatlan problémát jelent a talajvíz. Ezért ilyen mélyen erősen kétséges hogy találnánk alagutat.
Másrészt azt is lehet mondani, hogy az árkok csak az utcákat érintették, az alagutak pedig biztosan az épületek alatt vannak. Sajnos az hogy hosszabb alagutak legyenek a házak alatt szintén nagyon valószínűtlen. A városmag szerkezete az utóbbi párszáz évben alig változott, azaz ahol most beépített terület van, ott többnyire már évszázadok óta az van. (Sőt inkább csökkent a város belső részén a beépített terület nagysága minthogy nőtt volna). Ásással a beépített területeken hosszabb alagutakat építeni nagyon körülményes lett volna, ezért ha van hosszabb alagút, azt közterületre építették, és ami akkor közterület volt, annak többsége most is az. Tehát az alagutak nem igazán kerülhettek házak alá utólagos ráépítés révén. Az viszont elképzelhető, hogy kettő, esetleg több szomszédos épület pincéjét járatokkal összekötötték, bár példát erre sem ismerek Nagykőrösön, de ha mégis felbukkana ilyen eset azon nem lepődnék meg.
És végül az érv ami a legtöbb reménnyel kecsegtet: bár sok közműépítés volt az elmúlt évtizedekben, de azért még így sok szűz terület maradt a belvárosban. (A több eset miatt is érintett Rákóczi utca is ide tartozik.) A közeljövőben esedékes igen nagy kiterjedésű szennyvízcsatorna-beruházás ezek jó részét érinteni fogja, így talán mégis rábukkanhatunk majd valami érdekességre. Akit érdekel a téma, figyelje majd az árkokat!

Rácz Péter

Megnyílt a Kinizsi!

Régóta vártuk már, és július 14-én végre megnyitotta kapuit a Kinizsi Vendéglátó és Szabadidő Központ. Én személy szerint sokat vártam a helytől, de még így is túlteljesítette a várakozásaimat. Az egész hely nagyon ízlésesen van berendezve, és ami nagyon fontos - barátságos is. A képeken a Kinizsi pince látható, ami délután 4-től várja a vendégeket bőséges étel- és italválasztékkal. Mindenkinek szeretettel ajánlom, aki igényes kikapcsolódásra vágyik.

Nagykőrös Fotóblog Googletérkép

Elkészült az első változata a Fotóblog Googletérképének. Ezen ki-ki helyszínek alapján böngészhet a naplón megjelenő bejegyzések között, valamint extra szolgáltatásként jelölni fogunk még különböző egyéb dolgokat is.

Hogy ez minél jobban müködjön, mindenkitől szívesen fogadnunk el segítséget. Ha tudsz a városban például olyan hulladékgyűjtő szigetet, vagy fáradtelemgyűjtőt, amely még nincs a térképen, küldj egy mailt a helyéről a bardos.david@gmail.com-ra. Cserében a térképen jelölt információnál feltüntetjük, kinek köszönhetjük. Szintén érdekes lehet még olyan hely, ahol a városban 1-2 Ft-osokat gyűjtenek például jótékony célra, illetve, olyan üzletek, ahol az elektrotechnikai hulladékot (rossz tévé, tönkrement hajszárító, használhatatlanná vált számítógépalkatrészek stb.) ingyenesen átveszik.

A térkép megtekinthető alább:

Nagyobb térképre váltás

Szolnoki út

Este fél 9 felé készült a kép, amikor a legnyugvó nap este gyönyörűre színezte a felhős eget.

Működik az új csobogó

Végre elkészült és működik az új csobogó a régi helyén. Üde színfoltja lett a városnak, de amikor egy éve azt mondták, hogy az új sokkal szebb lesz, azért gondolom mindenki valami nagyobb dobásra számított. Nem baj, legalább nem foglal el túl sok helyet, és tulajdonképpen nem is lehet azt mondani rá, hogy csúnya. Csobog, az a lényeg.

Vizuális környezetszennyezés

Amikor először mondták nekem, hogy fotózzam le a református templomot, mert valami óriásplakátot helyeztek el a tornyán, nem akartam elhinni. Bár feltűnt már, hogy van ott valami, nem tulajdonítottam jelentőséget neki, mert azt hittem, hogy csak felújítanak ott valamit, és azért kellett letakarni a korlátot.
Mivel a felirat olyan távolságból elég kicsi ahhoz, hogy az emberek nagy része ne is gondoljon rá, hogy oda írva van valami, ezért a plakát teljesen felesleges. Arra viszont nagyszerű, hogy elcsúfítsa városunk egyik jelképét.
Utoljára a gimnáziumnál láttam ekkora barbárságot, mikor felkerültek azok a borzasztó ovális táblák.

Többször mondták már, hogy óvatosan kritizáljak, úgyhogy nem is mondok semmit, csak kérdezek. Mi szükség volt erre? És hol van ilyenkor az a bizottság, aki a városkép megóvása érdekében tevékenykedik, és akiknél egy sima cégtábla engedélyezése sem egyszerű feladat? Vagy rábólintottak volna erre? Esetleg olyan magasságig nem ér a hatáskörük?

A transzparenst távcsővel megvizsgálva megtudjatjuk, hogy 2008 a Biblia éve, és egy idézet is ott áll: „Boldog, aki olvassa...” Azt is láthatjuk, hogy nem is jól helyezték el, mert a rajta lévő címer és szöveg teteje így nem látszik.
Most elszámolok háromig, és nem írok semmi olyat, ami sértő lehet...
Hátha hamarosan lefújja onnan a szél.

Szombaton nyit a Club Mango

Új szórakozóhely nyitja meg kapuit ezen a hétvégén Nagykőrösön. A fiatalok gyakran panaszkodnak arra, hogy kevés igényes szórakozóhely van városunkban, sőt a kritikusabbak szerint nincs is. A volt I-Qlub helyét átvevő Club Mango nevű szórakozóhely indulásával ez most megváltozhat - de ezt leghamarabb csak a szombati nyitóbuli után lehet megmondani, amikor magunk is meggyőződhetünk róla. Az mindenesetre elmondható, hogy rég övezte ekkora érdeklődés és várakozás egy fiataloknak szánt új hely nyitását városunkban. Reméljük, hogy az új klub beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Szolnoki út

Ezt a képet a református templom tornyából készítettem pár éve. Sok hasonló fotó készült már innen, de hátha valakinek így is érdekes. A szokásosnál nagyobb méretben töltöttem fel, hogy lehessen bogarászni. Rákattintva nagyítható.

Kora-tavaszi látkép

A Gátból nyílik ez a kilátás, ahonnan a város mindhárom tornya látszik.

Nagykőröst sem kímélte Emma

Orkánerejű vihar söpört végig a tavasz első napján Észak-Magyarországon, amely bennünket is elért.
Nagykőrösön csak néhány percig tartott az Emma névre keresztelt erős szélvihar, de elég nagy károkat okozott szerte a városban. A szél fákat csavart ki gyökerestől, és táblákat, jelzőlámpákat döntött ki. A vihar rengeteg házról sodort le cserepeket. Több műemlék jellegű épület, és a város híres gimnáziumának teteje is megrongálódott. A református temetőben egy hatalmas fa dőlt ki, ami összetört néhány sírt.
Sérülésekről nem tudok, de számos helyen az út közepét is összetört cserepek borították, úgyhogy nagy szerencse, ha senkinek nem lett baja.

A nagykőrösi kazamatákról

Írásomat sokkal inkább szánom gondolatébresztőnek, vitaindítónak, mint tudományos publikációnak, különösen azt tekintve, hogy magam is teljesen laikus vagyok ebben a témában – ami konkrétan a városunk alatt húzódó pince és alagútrendszerekről szóló legendák valóságtartalma. Valószínűleg sokan hallottak már, ha máshogy nem szájhagyomány útján arról hogy itt-ott az utcák alatt ősi pincék rejteznek, sőt jómagam már a központot a konzervgyárral összekötő alagútról is hallottam. Nagy érdeklődésre tartana számot egy ezt a területet hitelesen feltáró tanulmány, azonban ennek kutatása rendkívül nehézkes, már technikailag is nagyon sok akadályba ütközik, és szinte lehetetlen bármilyen vonatkozó dokumentumot is fellelni. Továbbmegyek: bár ezirányú kutatásokat konkrétan én nem végeztem, de eddig még hitelt érdemlően dokumentált esetről nem hallottam. Nézzük azért végig mi húzódik a legendák hátterében!
Az egyik szembetűnő jelenség az, hogy városunk több pontján is rendszeresen megsüllyed az aszfalt. Kiemelten ilyen hely a Netkávéző előtt a Ceglédi út és a Biczó patikánál a Reviczki utca-Kossuth Lajos utca kereszteződése. Mindkettőre több magyarázat is lehetséges. Városunkban a török időktől kezdve léteztek úgynevezett gabonás vermek. Ezek közterületen lévő, gyaníthatóan kör alaprajzú két-három méter mély és pár méter átmérőjű ásott gödrök voltak, valószínűleg tégla falazattal. Alkalmasak voltak a gabona tárolására, de leginkább elrejtésére. Ezek a gödrök idővel aztán funkciójukat vesztvén betemetődtek, de a talaj tömörsége itt mégsem olyan mint a háborítatlan részen, így rendszeresen megsüllyed. Ez a variáció csak azért áll gyenge lábakon, mert főútjainkat igen mélyen (kb másfél méter) aláalapozták, így egy ilyen verem utóhatásait ennek ki kellett volna küszöbölni.
Ott van aztán a városárok. A középkortól egészen a XIX századig körben egy mély árok vette körül a várost védelmi célból. Ennek ma már alig van nyoma (de például a Szolnoki úton az Encsi út kereszteződése után bal oldalt lévő árok ennek a maradványa). A főutakon hidak vezettek át az árok felett, a hidaknál pedig őrség volt. Ezeket a helyeket nevezték „kapuk”-nak. Négy fő kapunk a Kecskeméti- (Kálvin térnél), Ceglédi-, (Netkávézónál) Szolnoki-, (Encsi utcánál) és Budai (Budai kapu étteremnél) kapuk voltak. (Bár a Budai kapu a középkorban korábban sokáig körülbelül a mozinál volt, csak később került ki a Rákóczi utca végéhez). A betemetett, betemetődött városárok helyén is képes megsüllyedni a föld, különösen a csapadékvízzel terheltebb területeken. Apropó csapadékvíz. Még mielőtt a betoncsöves csatornát kitalálták volna is épültek zárt csapadékvízelvezetők – városunkban is. Ezek téglából boltozatosra falazott kis átmérőjű alagutak voltak, melyből valószínű ma is van még a város alatt, pontos helyüket talán a KŐVA Zrt tudja is. De ezek sem valódi katakombák. Egyébként a Biczó patikánál lévő süllyedést magyarázhatja az is, hogy minden irányból oda lejt az út és az esővíz rendszeresen kimossa a talajt – sőt talán ez a legvalószínűbb magyarázat.
Pincék. Hallottam már arról is, hogy valaki azt állította: a pincéjéből alagút indul, csak be van falazva. A leginkább valódinak tűnő történet, amely már igen régóta tartja magát az, hogy a Szilágyi utca alatt, az Estike bolt épülete és a tanítóképző kollégiuma között alagút van, bár nem hallottam még olyanról, aki járt volna odalenn. Viszont több legenda alapja lehet az, hogy pincét régen nem csak az épületek alá, hanem onnan elnyúlóan udvarok alá, sőt közterület alá is építettek. Jó példa egy egy ilyenre az Ungváry-kert pincéje, ezt saját szememmel láttam, melynek egy ága kb 10 méter hosszan benyúlik a ház udvara alá. Ezek mai szemmel befalazott alagútnak néznek ki, pedig csak sima boltozatos pincék bárminemű folytatás nélkül.
Ott vannak aztán az óvóhelyek, légvédelmi pincék. A legismertebbek a Gimnázium alatti, a Művelődési Központ alatti, a konzervgyár alatti, de a könyvtár és a volt Vénusz cukrászda épülete alatt is van, és meglepődnék ha a volt pártház alatt nem lenne. Tulajdonképpen ezek is sima pincék, csak katonai szerepet is kaptak. Ezek közül egyeseknek az alagúttal való összekapcsolása akár logikusnak is tűnhet, de bizonyítékom erre sincsen, bár ennek is utána lehetne nézni (a felsorolt épületek többségének kutatható tervrajza és helyszínrajza van a levéltárban, bár az óvóhelyeket összekötő alagút terve, mint katonai létesítmény – ha tényleg létezik ilyen – lehet hogy titkosítva van, vagy legalábbis nem a kőrösi levéltárban őrzik a dokumentumokat.
Ha bárki bármilyen személyes tapasztalattal, történettel (akárhonnan is hallotta), netán fényképpel tudna szolgálni, a témában ne habozzon hozzászólni, vagy írni a p.racz_at_carussel_pont_com -ra!

Rácz Péter

Agip lett a Mol kútból

Az idei év elejének egyik nagy beszédtémája Nagykőrösön az volt, hogy megszűnik a Kecskeméti úti Mol benzinkút, és Agip lesz belőle.

Január második hetében ezért a közkedvelt töltőállomás zárva tartott, amíg zajlottak az átalakítási munkálatok. Ahogy a felső képen látszik, ez még most sem fejeződött be teljesen. Csak a legalapvetőbb arculati elemeket tették a helyükre, meg persze a legfontosabbat, az új totemoszlopot, ami digitálisan mutatja az árakat, és világít is, így éjjel is jól látható, hogy a 95-ös benzin ára 294,9, míg a dízelé 299,9 forint - pont ugyanannyi, mint a szemben lévő OMV-nél.
Hogy a tulajdonosváltás után is lesz-e olyan népszerű, mint elődje volt, azt még korai lenne eldönteni, majd az idő megmondja.

Minden esetre, az alatt a rövid idő alatt, amíg zárva tartott, a konkurens benzinkutak örülhettek, mert jelentősen megnőtt a forgalmuk. Innentől kezdve talán kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok a három nagykőrösi töltőállomás között.

Két új téli kép

Nekem tegnap kimaradt ez a rész, de apukám (Palásti Ferenc) is volt fotózni még délelőtt, amikor sütött a nap. Az alábbi két képet neki köszönhetjük.



Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy bátorítsam a Nagykőrös blog olvasóit fényképek és egyéb, Nagykőröshöz kapcsolódó érdekességek beküldésére a palasti.viktor[kukac]gmail.com címre.

Téli képek