2009. május 3., vasárnap

Feltették...



Több kép a Vikiszaván. Csak mert fekete háttéren jobban mutatnak.

2009. április 4., szombat

Itt a Spar is


Április 2-án megnyitotta kapuit a régi strand helyén felépült Spar áruház. Nyilván sokan várták, bár már nem szenvedünk hiányt hasonló üzletekből. A nyitást követő napon mentem el megnézni a környéket és készíteni pár fotót.


Még oda sem értem, amikor a fényképezőgépemet meglátva máris megállított egy bácsi, hogy fotózzam le a táblát, ami a Ceglédi úton kifelé közlekedőknek mutatja, hogy itt balra tilos bekanyarodni. Abban a pillanatban nagy dudálás törte meg a viszonylagos csendet. Épp megállt megállt egy autó az út közepén, hogy - szabálytalanul - bekanyarodjon. A mögötte haladó pedig igyekezett ledudálni az útról. Ő talán látta a táblát.


A péntek déli időpont ellenére elég sokan jöttek-mentek, gondolom sokan csak kíváncsiságból.


Ha majd egyszer megnőnek a növények, szép kis park lesz a Spar előtt.


Biciklik és bevásárlókocsik – Nagykőrös régi-új jelképei.


Nem mondhatjuk, hogy a kutya sem kíváncsi az új áruházra.


Van elég parkolóhely.


Egyébként mikor voltak utoljára a szemben lévő Coop boltban?


Nem kellett sokáig várni arra, hogy lefényképezhessek egy szabálytalan bekanyarodást. A hölgy utána ijedtében – a behajtani tilos tábla ellenére – egyenesen ment tovább, nem kanyarodott balra, ahogy a nyilak mutatják. Nem nagy ügy.


Ezt a manővert még a rendőrök is végignézhették volna, de ők pont akkor fordultak meg a parkolóban, hogy elfoglalják megfigyelőhelyüket. Rendesek voltak, nem büntettek meg senkit, aki szabálytalanul kanyarodott be, csak figyelmeztették a vezetőket.


Aki innen szeretne bekanyarodni, ne tegye. A párhuzamosan futó Dózsa György útról teheti meg szabályosan. Kicsit fura rendszer, de jelen formájában nem lehet jobban megoldani. Talán ha a marha nagy P betűs táblát a beterelő nyilakkal levennék a Spar-os totemoszlopról, kevesebb autóst tévesztene meg. Arra ugyanis többen figyelnek és jóval feltűnőbb is, mint a tábla az út szélén. Nem ártana egy tábla a Lőrinc pap utca elé se, hogy aki a Spar-ba tart, ott kanyarodjon le. Egyébként úgy volt, hogy ide körforgalmat fognak építeni...

2009. március 28., szombat

Nagykőrös rejtett szépségei 1.

Ezzel a bejegyzéssel egy sorozatot szeretnék elindítani, amellyel megpróbálom ráirányítani a figyelmet városunk olyan különleges részleteire, amelyek egy része valóban "rejtőzködő", azaz fellelésük némi utánajárást igényel, ha mást nem annyit, hogy felkeressünk egy olyan mellékutcát, ahová egyébként talán évekig nem térnénk be. Mások nincsenek is annyira rejtve, itt vannak a központban a szemünk előtt, esetleg csak nincsenek szemmagasságban, vagy már annyira megszoktuk őket, hogy fel sem figyelünk rájuk, pedig érdemes lenne.

Minden alkalommal igyekszem egy olyan csokrot összeállítani, amelyben egymáshoz valamilyen módon kapcsolódó részleteket, érdekességeket ismerhettek meg. Azt előre kell hogy bocsássam, hogy nemcsak hogy nem tudok fényképezni, de még jó fényképezőgépem sincs, így a mellékelt fotókra ne mint önmagukban művészi alkotásokra tekintsetek, hanem mint a szöveg képi kiegészítése.

Elsőként a református temetőnkben fellelhető művészi értékű szobrokat mutatom be.

A nagykőrösi református temetőben egy egész albumra való kincset lehet találni, a különleges 100-150, sőt 200 éves sírkövektől kezdve a csodálatosan faragott fejfákon át a mívesen kovácsolt sírkerítésekig, nem szólva a gyönyörű fasorokról és a századfordulós mauzóleumokról. Temetőnkről a más városból idelátogatók nagy elismeréssel szólnak, ideje hát hogy mi is jobban megismerjük!

A szobrok meglehetősen elszórtan helyezkednek el az egyáltalán nem kis területű temetőben, így abban sem vagyok biztos hogy mindet sikerült felfedeznem, pedig jó kis sétát tettem a felderítés során.

A két főút kereszteződésében áll a Técsy-mauzóleum, szerintem kevesen kukkantottak még be az ablakán, pedig meglehetős érdekes látvány fogadja a kíváncsiskodót, egy körülbelül embernagyságú nőalak, akihez a mennyezetből - mintegy a mennyből - nyúl le egy kéz. Elsőre pici borzongás szalad át az emberen a kompozíció láttán, de a maga korában (a szobrot 1907-ben készítette Verő László [1872 - 1915] nagykőrösi szobrászművész) ez Isten viszonylag gyakori ábrázolása volt. (Mármint a lenyúló kéz, nem a nőalak.)

Délnek indulva körülbelül száz méterre innen a főút jobb oldalán található V. Faragó Bálint sírja, melyet szintén egy Verő László által 1912-ben készített bronz nőalak díszít.

A sírkő és a szobor nagyon szép, jellegzetesen szecessziós alkotás. Itt említem azt meg, hogy Verő Lászlóról nem sok érdemi információt sikerült találnom, pedig ha csak az előző két alkotását nézzük is úgy vélem érdemes lenne többet megtudnunk erről a tehetséges helyi művészről.

Innen északi irányba, a Mikes Kelemen utcai főkapu irányába indultam el, mert tudtam hogy a G tábla fősorában is van egy szép szobor. Ez szintén egy V. Faragó sír, V. Faragó Ambrusé és családjáé. A családfő Nagykőrös nagybirtokosai közé tartozott, aki halála után 900 hold (nagyjából 5 négyzetkilométer) földet, továbbá a mai Losonczi utca 1 számú házát hagyta a gimnáziumunkra.
Sírját az egyik síroszlopra boruló gyászoló bronz nőalak díszíti, amely egyes források szerint szintén Verő László alkotása, bár én hiába kerestem nem találtam rajta sehol az alkotó szignóját.

A fotón nem látszik ugyan, de a nő bal szeme egy elég nagy kaliberű lőszerrel van kilőve, továbbá a mellkasa is át van lőve. Úgy tűnik a második világháború során jó heccnek tűnt a katonáknak "gyakorlatozni" a szobrokon. Gyakorlatozásra még ennél is jobb célpontnak találták Jalsoviczky István bronz mellszobrát, mely az előző szobor közelében a G tábla szélén egy külön kis sírkertben található számos Jalsoviczky sír társaságában. A szobron ugyanis tucatnyi golyó ütötte nyom van. A Jalsoviczky család tagjai közül többen is magas városi és egyházi vezető pozíciót töltöttek be a XIX században és a XX század első évtizedeiben.

Jalsoviczky István az első világháborúban hősi halált halt, mellszobrát Kisfaludy Strobl Zsigmond országos hírű szobrászművész készítette (az ő alkotása például a Gellérthegyen lévő Felszabadulás szobor is).

További keresgélés után még két bronz mellszobrot találtam egymáshoz egészen közel a K táblában. Az egyik egy kislányé, Kerényi Judité. A másik pedig Cserépy Gyuláné Somogyi Erzsébeté. Mindkét szobor alkotója Boldogfai Farkas Sándor (1907-1970) szobrász, éremművész (többek között a régi 2 forintost is ő tervezte).

Mindenképp itt kell bemutatnom Dabasi Halász József síremlékét, bár ezt a műalkotás eszmei értékére való tekintettel az egyház a temetőből bevitette a református templom előterébe. A domborművet, mely a halál géniuszát ábrázolja Ferenczy István (1792-1856) szintén országos hírű szobrászművész készítette 1845-1846-ban klasszicista stílusban carrarai márványból. Művészeti szempontból ez tekinthető a legértékesebb alkotásnak a síremlékek közül.

Források:
Galántai Fekete Béla: Nagykőrös (1927)
Balanyi - Rácz - Ványi: Új nagykőrösi athenas (1994)
Rácz Lajos - A nagykőrösi reformátis temető néhány nevezetes sírja (kézirat, 1991)
Wikipedia: Boldogfai Farkas Sándor, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Ferenczy István

Rácz Péter

2009. március 14., szombat

2009. március 1., vasárnap

Február-végi alkonyat


Csónakázó tó, 2009. február 28. 17.41



Vasútállomás környéke, 2009. február 28. 17.01