Igazságtalan volna azonban azt állítani, hogy kizárólag a szocialista éra alatt tűntek volna el ezek az építészeti értékeink. A két világháború közötti nagyszabásúra tervezett (valójában csak kis részben megvalósult) városrendezési terv során is sok házat elbontottak. Bár abban az időben legalább megfontoltabban döntöttek egy-egy ház lebontása mellett.
Nem szeretném azonban csak a negatívumokat láttatni. Ezek a városrendezések, akármelyik korszakról is beszélünk sok pozitívumot is hoztak Nagykőrösnek. Szebb, rendezettebb, élhetőbb városunk lett. Természetesen kár az elbontott házakért, de azt is érdemes megjegyezni, hogy a cikkben szereplő lakóházak többsége eklektikus-historizáló stílusban épült. Máig nem teljesen egyértelmű ennek a stílusnak a művészeti megítélése, a nyolcvanas évekig pedig kifejezetten értéktelen, korcs stílusnak tartották, és meg sem fordult senki fejében, hogy ezekre a házakra vigyázni kellene, mert építészeti értékük lenne, vagy egyszerűen csak azért mert tetszetősek, szebbé teszik a városképet. Megtekintve a képeket még az is felmerülhet, hogy némelyik épület esetében talán nem is olyan nagy veszteség, hogy nem látjuk már. De akkor is, városunk egy-egy darabkája tűnt el minden egyes ilyen ház lebontásakor.
Nagykőrös, köszönhetően annak, hogy a szocializmusban eléggé mellőzött településnek számított az átlagos magyar városokhoz képest nagyon kevés "épületáldozattal" élte túl a XX. század második felét. Kecskeméten például teljes városnegyedeket tüntettek el.
Nagyságrendekkel nagyobb azoknak a lakóházaknak a száma, amit ugyan nem bontottak le, de teljesen szétbarmoltak. Egyszer szánok majd ezeknek is egy bejegyzést, de ebben a bejegyzésben csak a teljesen elbontott házak közül mutatom be azokat, amelyekről valamilyen archív rajzot vagy képet találtam. A bemutatás során időrendben fogok haladni.
A palotaA mai Kertész-ház helyén állt (ahol az ügyvédi irodák és a játékbolt van a központi gyógyszertár mellett); 1760 körül épült és sokáig az egyetlen emeletes magánház volt a városban. A kőrösiek csak "palotá"-nak nevezték. 1910-ben bontatta le Kertész Gyula és építtette helyére a most is ott álló, Szarvas György által tervezett lakóházat. Egy különleges épületet vesztett el a város, de cserébe egy különlegeset is kapott, mert a most itt álló emeletes ház egy nagyon szép példája a magyar vidéki szecessziós építészetnek.
Rákóczi utca 18.
Halász-féle ház, a Rákóczi utcán a mai Estike bolt és a Celsius Kft telephelye között állt. Az 1860-1870-es években épült magas építésű földszintes ház volt, romantikus építészeti elemekkel. Ady Béláné vette meg és az 1930-as években a helyére építette a most ott álló magasföldszintes házat.
Técsy-ház a Hősök terénA Hősök terén, a mai park területén egy nagyobb házcsoport állt még a XX. század elején. Ez a háztömb a gimnáziumtól egészen a mostani II. világháborús szoborig nyúlt, és útjában volt a Ceglédi útnak is. 1920 és 1930 között fokozatosan számolták fel innen az építészetileg többnyire egyébként nem különösebben értékes épületeket. Utoljára, 1932-ben a Técsy-házat bontották le, mely a rendőrségi székház is volt egészen az új rendőrség felépültéig. A képen a ház már bontás közben látható. Bal oldalt a háttérben a mai Posta épülete.
Kecskeméti út bal oldalaA város az 1930-as években elhatározta, hogy a girbegurba Kecskeméti utat szabályozza. Ehhez azonban bal oldalról több házat is le kellett bontani, mert a kijelölt új út nyomvolanának közepén álltak. Erre végül 1938-ban került sor, ekkor bontották le a XIX. század első felében épült klasszicista Beretvás Gedeon kúriát, amely ekkor már a Törös család tulajdonában volt. (Kasza utca sarkánál) Ekkor épült fel a mostani Törös-ház, nagyjából 20 méterrel bentebb, mint ahol a Beretvás kúria állt.
Ugyanekkor bontották le a Tündér utca sarkán álló lakóházat is (ez a mostani Juharfa cukrászda előtt állt, a mostani Kecskeméti út közepén). Az előző kép egy felvétel a toronyból ahogyan a Kecskeméti út és a főtér sarkán álló házat bontják; a következő két kép pedig sorrendben: a Beretvás (Törös) kúria és a Tündér utca sarkán álló ház.
Gál-házGál Sándor építtette az 1860-as években; ízléses, romantikus stílusú épület volt. Az emeleti része állítólag a második világháborúban égett le. Nem állították helyre hanem az emeletet lebontották, földszinti része még állt egészen 1959-ig. Ekkor az ide tervezett emeletes házak miatt a területről mindent elbontottak, a Gál-ház földszintjét is.
Kecskeméti út jobb oldalaAz 1960-as évek elejétől több szakaszban épült fel a Kecskeméti út jobb oldala egészen a Kolping iskoláig olyanra ahogyan most ismerjük. Körülbelül egy tucat lakóházat bontottak el a Kecskeméti út jobb oldaláról, a Rákóczi utca elejéről és a mai "kislakótelep" területéről. Közte volt a református egyház kántori lakása is, mely a Kecskeméti út elején jobb oldalon állt.
Fennmaradt egy olyan történet, miszerint Adorján József, az akkori református lelkipásztor az államtól kiküldött értékbecslőt (aki meghatározta, hogy a kisajátításért mennyit fizet az állam), rendkívül kedvesen, szívélyesen fogadta, még ebédelni is meghívta, és ez annyira nagy hatással volt az egyébként közutálatnak örvendő értékbecslőre, hogy a kántori lakásért végül a reális értékénél több pénzt kapott az egyház.
Két házról találtam képet, egyiket a Dr. Dezső János által építtetett nívós polgárházról, mely a kántori lakás mellett állt (a korábban bemutatott, toronyból készült felvételen is látszik). Ennek a háznak egy gyenge minőségű fotóját és az eredeti tervrajzát is bemutatom itt. A másik pedig a már egészen a Kolping iskolánál lévő Csemege bolt helyén álló háromablakos ház képe.
Ceglédi úti lakótelepekA Ceglédi úton, a Farkas utcában és a Lőrinc pap utcában nagyjából harminc ház esett áldozatul az emeletes házak felépítésének, bár ezek közül több ház, különösen a szalagház helyén álló házsor, illetve a Farkas utca és a Lőrinc pap utca belsőbb házai valójában semmilyen építészeti értékkel nem bírtak.
Nem igazán találtam fényképfelvételt az itt álló házakról. Az bizonyos, hogy a Lőrinc pap utca sarkán egy magas építésű, szép, századfordulós ház állt, de arról sincs képem. A Három város építészete könyvben viszont találtam egy képet az Abonyi út és a Ceglédi út kereszteződésében bal oldalt álló színvonalas szecessziós házról, amelyről nagyapám azt mondta, hogy a tulajdonosa öngyilkos lett, miután látta hogy a házát lebontják. A helyén ma a szalagház melletti kis parkoló van.
Kossuth Lajos útA Kossuth Lajos úton 1975 körül a felszegi óvodától egészen a Trakisz-ig lebontották a páratlan oldali házsort, ami így utólag azért furcsa, mert a terület nagy részén máig nincs semmi, csak a Profi parkolója, a Profi megépülte előtt pedig még kihasználatlanabb volt a terület. Biztosan terveztek ide valamit ami végül nem valósult meg, én nem néztem utána. Fényképet nem találtam, csak elmondásból tudom, hogy több szép ház is állt itt, ahogyan ugyanitt a páros oldalon ma is szép házak állnak.
MSZMP székház
A mai református tanítóképző helyén Dr. Kovács Imre 1926-ban épített timpanonos polgárháza állt. Több olyan fényképem is van, amelyen az épület valamely részlete látszik, de igazán jól az eredeti tervrajz segítségével tudom bemutatni. Ezt a lakóházat az MSZMP székház építésekor bontották le, 1970 körül.
Rendelőintézet1983-ban kezdték el építeni a jelenlegi rendelőintézetet a Széchenyi téren, ennek a helyéről hat házat bontottak le a Széchenyi térről, a Magyar utcából és a Patay utcáról. Van ugyan fényképem a Széchenyi téri részről, de az olyan sötét, hogy inkább két tervrajzot mutatok be, az első a Széchenyi tér és Magyar utca sarkán álló Rosenfeld-ház tervrajza, a második a Magyar utcában álló Kenyeres ház tervrajza. A Rosenfeld-házban volt a gyermekrendelő, kisgyerekként még én is emlékszem erre a házra. A Kenyeres-ház egyike volt Nagykőrös legszebb szecessziós lakóházainak. A Széchenyi tér felé még két ház nézett, az egyik egy négyablakos sárga polgárház, Meskoviczéké volt, Meskovicz néninél láttam egy színes fényképet erről a házról körülbelül egy évvel ezelőtt, de nem volt módom beszkennelni.
Kustár u. 1.Egy magas építésű, utolsó időkben már elég lepusztult ház állt a Kálvin tér és a Kustár utca sarkán. Az 1990-es évek végén bontották le, azóta üresen áll a telke.
A lista valószínűleg közel sem teljes, de a néhány éve elfogadott, a helyi épített örökség védelméről szóló önkormányzati rendelet talán megakadályozza, hogy ez a lista jövőben bekövetkező esetekkel szaporodjon.
1 megjegyzés:
Az Abonyi út és a Ceglédi út kereszteződésében bal oldalt álló szecessziós házról én is úgy hallottam, hogy a tulajdonosa öngyilkos lett, mikor lebontották a házát. Gyerekkoromban egy darabig szemben laktunk a helyével, ahol autóparkoló lett. A volt tulajdonos özvegye és fia is a parkolóval szemben (tehát a volt házuk helyével szemben) kaptak egy kis lakótelepi lakást, így ha kinéztek az egyik ablakon, mindig a volt házuk helyét nézhették, ami biztosan mindig újra eszükbe juttatta az apa halálát. Szegény fia így rá is szokott az italra.
Megjegyzés küldése