Tükörképek

Lugosi Lugo László méltán elismert és kiváló fotográfus készített egy könyvet a fenti címmel. A könyv fő koncepciója, hogy felkereste azokat a helyszíneket, amelyekről az 1850-es években Ludwig Rohbock acélmetsző művész elkészítette Magyarországot bemutató metszet-sorozatát. Minden helyszínen megpróbálta megkeresni azt a pontot, ahonnan 150 évvel ezelőtt a metszet készülhetett, és onnan készített egy fényképfelvételt. A metszeteket és a fényképeket a könyvben párosával mutatja be, illusztrálandó mennyit változik (vagy épp nem változik) egy ország képe 150 év alatt.

Amikor megkaptam ezt a könyvet annyira megtetszett az ötlet, hogy magam is arra gondoltam, hogy megcsinálom én is ezt kicsiben, itt a mi városunkban. Öt évvel ezelőtt el is készítettem ezeket a felvételeket, össze is montíroztam őket a régi képeslapokkal, azóta itt pihennek egy CD-n, most először teszem közzé. Sajnos mind a képeslapok szkennelési minősége, mind a fényépek hagynak némi kívánnivalót maguk után, de remélem így is élvezhetőek lesznek a fotó-párok. Az új felvételek mind 2004-ben készültek, a régi kép készítésének időpontját odaírom minden esetben.

Néhány esetben viszonylag egyszerű volt megkeresni a pontos helyszínt ahol a korabeli felvétel készülhetett, de ez volt a ritkább. Sok esetben nehézségekbe ütközött hogy a két felvétel hasonlítson egymásra. Az egyik, bár nem a legnagyobb probléma az, hogy manapság lényegesen több a városunkban a növényzet (szerencsére, maradjon is ez így), így előfordult hogy arról a pontról ahol a korabeli felvétel készült ma már semmi nem látszik, csak egy fa lombja. Volt olyan kép amelyet ki is hagytam emiatt, és volt amelyiknél kicsit csalnom kellett ilyenkor, hogy látsszon is valami. A másik, hogy száz évvel ezelőtt időnként szélesebb látószöggel fényképeztek, mint amit a mai kompakt digitális gépek tudnak. Több olyan kép is van, aminél úgy éreztem, hogy ezt csak akkor tudnám igazán jól reprodukálni, ha 30 mm (egyenértékű) vagy még rövidebb gyújtótávolságot is be tudnék állítani, de az én gépemen 39 mm (egyenértékű) a legrövidebb. Így távolabb kellett mennem, de onnan meg már általában kicsit másképp látszik a kép.
Külön problémaként jelentkezett, hogy több esetben csak akkor láttam meg a különbséget, és jöttem rá, hogy mit hibáztam el, amikor ténylegesen egymás mellé raktam a két képet a számítógép monitorján. Ezek közül néhányat újrafotóztam, de párat úgy hagytam, sajnos meglepően sok időt emészt fel egy ilyen project, így nem volt időm mindet precízen megcsinálni.

Református templom és városháza, 1904 . A művelődési központ erkélyéről készítettem a képet, de meglepetésemre mégsem lett teljesen olyan mint a régi, az ugyanis magasabbról készült. Talán a művelődési központ tetejéről?

Szabadság tér 9-10, Kertész ház és az Arany patika épülete, 1914. A főtér két viszonylag épségben megőrzött épülete, bár a Kertész ház gyönyörű üzletportálját erősen átalakították.

Református templom 1907. Az eredeti kép távolabbról készült (nem is kevéssel, legalább 20 méterrel), de én nem tudtam sokkal távolabb menni, mert onnan a fák miatt nem sok minden látszana.


Szabadság tér déli oldala 1899. Ezt azért volt nehéz elkészíteni, mert a Gál-ház mint viszonyítási pont ma már nem áll, és így a kép bal szélét nehéz volt igazán jól beállítani.


Rendőrség, 1935. Megfigyelhető, hogy az eredeti képen egyáltalán nincs perspektivikus torzulás, míg az általam készítetten igen (a templom jobbra dől, mindeközben az ablakok a jobb szélen meg balra). Erre nem tudtam rájönni hogyan lehet kiküszöbölni.

Népbank - Városi szálloda - Postapalota, 1908. Ezt a felvételt érdemes lenne most is, a felújított Postapalotával megismételni.

Arany János Múzeum (akkor Méntelep), 1903.


Arany János Kulturális Központ (akkor városi szálloda), 1925. A jelenlegi főbejárat helyén még ablak volt.


Deák téri részlet a Kinizsi bejáratával (korábban ugye ez is piactér volt), 1915. Sokkal később jöttem rá, hogy ezt a felvéltelt nem jól készítettem el, a bal szélen belógó ház részlet ugyanis nem a mai K&H bank épületének a sarka, ahogyan én komponáltam, hanem annak a kis üzletháznak a sarka, amiben a Bambini gyerekruhabolt is van (volt?).

Postapalota, 1925. Ezt is érdemes lenne megismételni, immár a felújított Postapalotával, ma már jobban hasonlítana a régi képre.


Biczó patika (Szent György patika), 1910. Az ilyen képeken is jól megfigyelhető, hogy régen mennyivel letisztultabbak voltak az utcaképek. Az új kép tele van táblákkal, villanyoszlopokkal, antennákkal, légvezetékekkel. És ez a város bármely pontjára igaz.


A felső kép az Arany patika épülete, az alsó pedig pillantás a központ irányába a Biczó-patika (Szent György patika sarkától). 1910. A felső kép régi változata közelebbről és nagyobb látószöggel készült mint az új, de sajnos ezt a látószöget én nem tudtam reprodukálni. Az alsó képen jól látszik a Széchenyi tér 30. számú házának (Szántó ügyvéd háza volt) eredeti vakolatdíszítése.

Kis városháza (régen Járásbíróság) és katolikus templom, 1915. Az új kép nagyon gyenge lett ellenfényben készült, újra meg kellene ezt is csinálnom délelőtti órákban.


Széchenyi tér a volt ÁFÉSZ székházzal, 1904. Utóbb gondolkodtam, hogy itt viszont távolabb kellett volna állnom vagy 30 méterrel és abból kivágni a megfelelő részletet, úgy jobban hasonlított volna. 1904-ben még nem állt a most Varga pékség boltjának is helyet adó szép szecessziós ház, a Tázerdei utca másik sarkán álló háznak viszont még megvoltak a vakolatdíszei.


Széchenyi tér a mai rendelőintézet előttről fényképezve, 1910. Az új kép bal oldalán álló japánakácok közül több ott van facsemeteként már az 1910-es képen is.

Széchenyi tér, a mozi előtti rész, 1899. A mozi épületének modernizálása bizony kicsit elrontotta a tér északi oldalának képét.


Deák térről a népbank irányába tekintve, 1899.

A református internátus a Széchenyi téren, 1935. Itt sok változás nincs.


Deák tér (korábban Eötvös tér), 1910. Megfigyelhető, hogy a vasbolt ablakai felett a timpanok kicserélődtek íves szemöldökdíszekre. Az új képen nem látható, de a baloldalon álló Dajka ház tetőpárkányzatán lévő horganyból készült díszurna sincs már meg. Ilyen díszurna több házon is volt (például az Arany patika tetőpárkányzatán is volt négy darab is), de ma már sehol sem található meg, sajnos ennek a hengerelt horganylemeznek az élettartama amiből ezek a díszek készültek nem igazán éri el még a 60-70 évet sem.


Csónakázó tó, 1925. Nehéz megállapítani hogy a szigetecske ugyanott van-e ma is mint régen volt, úgy tűnik, mintha most bentebb lenne, pedig lehet hogy csak a vízfelület nagyobb a Ceglédi út irányába.

Kolping Katolikus Áltanos Iskola (korábban Polgári Leányiskola), 1906.